1983. december 17. Miskolc – viszlát Edda

Emlékszem, kiskoromban Szegeden édesapámnál hallottam az Edda, (számomra az igazi és egyetlen Eddáról, a bakancsos 1978-1983 közötti időszakról beszélek) “Kölyköd voltam” című számát, ami sok mindent megváltoztatott bennem. Gyerekként akkoriban hallgattuk a Moncsicsi dalt  vagy esetleg Halász Jutka, vagy épp kisdobos és úttörő dallamokat dalolásztunk. Elvoltunk a boldog nyárral, Kádárral, a gulyás kommunizmussal, Záray-Vámosi , Karádi Katalin stb. világával a nagyiktól, élveztük a forró nyarat, a csavargást és az olcsó 50 filléres fagyit. Ebbe a világba akkor nekem, egy szokatlan vad zene hasította szét az előbb vázolt világot, és azon vettem észre magam, hogy a seprű nyelével gitározom.

“És jött egy furcsa érzés,
Vad erővel elkapott.
Igen, úgy éreztem,
Kezeimmel elérhetném a Napot.”

Valahogy így, ahogy a dalukban is írták. Itt említenék meg egy kapcsolódási pontot. Édesapám egy kedves barátja és szakmai kollegája bemutatta őt a Slamónak. Igen, A SLAMÓNAK, akinek kb. az összes akkori Edda album szövegét köszönhetjük, és zenéjüket is ő szerezte. Slamót így személyesen is megismerhettem, és megérinthettem az akkori gitárját, ami egy Gibson volt, s beszélhettem vele. Ő ekkor már nem az Eddával futott, hanem, az új zenekarával a NO-val, ami épp bontogatta szárnyait (az együttes akkor erősen hajazott a U2 korai időszakára). Kérdezgettem a múltról, de nem nagyon, illetve rébuszokban beszélt róla, s talán jól is van így. Aki szeretné hallani mi is történ(hetett) annak itt a film róla, ami az 1983-as búcsú koncert után készült, és sok-sok részlet került bele a koncertből.

Visszakanyarodva a címhez, az Edda művek 1983-ban eldöntötte, hogy feloszlik. Összeférhetetlenség alakult ki a tagok, leginkább Slamó és Pataky között, és elhatározták pontot tesznek a közös történetük végére.  Az okokba nem mennék bele, hisz mindenki mást mond. Én mint rajongó mondom azt, hogy a Pataky-Slamó páros csak együtt volt képes olyat alkotni, amely kiállta az idők próbáját. Ami az egyiknek sikerült (Pataky), sajnos a másiknak már nem annyira. Hiába jöttek az ötletek, az albumok, olyan számokkal mint pl. ez 1985-ből, abban az évben amikor az Edda is újra indult egy teljesen új felállásban, valahogyan nem sikerült neki az áttörés.

Nem dicsekvésként mondva, de ez albuma dedikálva van meg nekem, ami még klasszikus LP lemez. Szóval visszatérve 1983 december 17-hez. A miskolci városi sportcsarnok ahogyan az mindig, most is zsúfolásig volt megtömve. Voltak, akiket az együttes tagjai segítettek be az ablakon, mert már se jegy, se hely nem nagyon volt az épületben. Az ország minden részéből érkeztek rajongók, a nagy havazás és hideg ellenére. Még Nagykanizsáról is  érkeztek autóstoppal Miskolcra. Pedig szomorú volt ez a nap.

Klikkelj a képre, meglepetésben lesz részed!

Azon az estén a következő dalok hangoztak el:

Óh azok az éjszakák
Rock énekes
Nekünk miért jó?
Nehéz dolog
Micsoda komédia
Keselyû
Álmodtam egy világot
Változás
Rossz állapot
A fémszívû fiú
Engedjetek saját utamon
Adj hát inni és valamit játsz
Ein komma einz
A hûtlen
Gitárszóló/Elektromos szemek
Vörös tigris
Kínoz egy ének
Érzés
Adj menedéket
A torony
Álom/Egek felé/Ahogy élsz/Minden sarkon
Elhagyom a várost
Basszusszóló/Dobszóló/Hosszú az út
A játék végetér (magnóról)
Kölyköd voltam
Elhagyom a várost

Az utolsó, újra eljátszott Elhagyom a várost dalban, egy fura dallam is hallható szaxofonon, Kegye János jóvoltából. A kacsatánc... Állítólag matt részeg volt, s a hivatalos albumról le is keverték ( a meglepetés amit a képre klikkelve találtok az a keverőpultban felvett teljes 154 perces koncert, és ebben hallhatjátok a játékát). Állítólag pénzügyi viták miatt trollkodta szét a koncertet. Bár ez volt a hivatalos búcsúkoncert, egy szervezési hiba – jelesül, hogy a szervező ez utánra is lekötött egy bulit – miatt még utána 19-én Gyöngyösön is volt egy buli. Ezt követően hazafele az árokba borultak a mikrobusszal. Íme az a bizonyos kacsatáncos Edda Blues:

Az új Edda nem rossz, a gitáros Alapi István zseniális benne. Nem mondom, hogy nem kedvelem őket, mert nem lenne igaz, de nekem hiányzik belőle valami, amit a remek zenéjük sem tud pótolni.

Legyen a végszó egy ritka, színes videó a búcsúszámról:

Még, még, még, ennyi nem elég… Bónusz 2: a koncert jegyzőkönyve, mert hát akkoriban az is kellett. Íme:

1983. XII. 17.
Miskolc, Városi Sportcsarnok
Összjátékidő: 154:40
forrás: második generációs másolat

felkonf: “Egyetlen egy mondatot szeretnék mondani. Egy olyan mondatot, amely sajnos többet nem hangzik fel: Hölgyeim és Uraim ! A színpadon az Edda Művek!”
Kék sugár
konf: “Óh azok az éjszakák!”
Óh azok az éjszakák
Rock énekes
konf: “Jó estét jó arcok ! Jó estét mindenkinek! Hej ! Csak annyit akarok kérni Tőletek; én nagyon boldog vagyok, hogy itt vagytok velem, velünk. És ma este minden dolgok ellenére legyen jókedv, legyen jókedv ma este !!! Azt akarom, hogy jókedv legyen. Nekünk miért jó ? Nekünk miért jó ?”
Nekünk miért jó
konf: “Megyek lefelé az utcán, szükségem van rád, erről énekel Slamó. Nehéz dolog.”
Nehéz dolog
konf: “Hej! Sokan mondták ránk, hogy befutottunk, gyorsan befutottunk! Közben történt néhány lépcső (?). Ezekben a lépcsőkben voltak társak, akik segítettek nekünk, általában innen Miskolcról. Egy ilyen arc volt Róna György Miskolc, Róna György. Amit még el akarok mondani, körülbelül 6 hónapja vagy 4 hónapja a miskolci nyomdában le van nyomva egy könyv, ott fekszik, az a címe, hogy Edda Művek Miskolc. Én láttam. A felsőbb szervek, a legfelsőbb szervek közül valamelyik úgy döntött, hogy ez a könyv nem alkalmas a kiadásra, de én hiszek benne, hogy megjelenik ! Addig is szóljon a nóta: Micsoda komédia , az egész Micsoda komédia !!!”
Micsoda komédia
konf: ” Róna György egy jó barát! Tapsot kérek Neki adjatok! Írtuk a nótát, akkor igen néhány akkor évvel ezelőtt írtuk minden rohadt fegyver ellen a világon, minden fegyver ellen és még most (?) is vannak háborúk és mi sem akartuk és senki nem akarta, akkor miért van mégis háború ? Ezért kell ma is eljátszanunk. A keselyű, a keselyű, a keselyű !”
Keselyű
konf: “Álmodtam egy világot magamnak, itt állok a kapui előtt, adj erőt, hogy be tudjak lépni, van hitem a magas falak előtt.”
Álmodtam egy világot magamnak
konf: “És a mostani világunkról, az utolsó egy – másfél évről, egy nóta: A változás, én már látom a változást!”
Változás
Rossz állapot
konf: “Egy dal a…azok közül a nóták közül…hiszen mindet szeretem…de ez az egyik legkedvesebb. A fémszívű”
A fémszívű
Engedjetek
konf: “Adj hát inni és valamit játssz!”
Adj hát inni és valamit játssz
konf: “Ápoljuk a hagyományokat, a dal címe: Egy koma egy, azaz Einz komma einz, indul!”
Einz komma einz
konf: “Vissza nem jön többé soha, bárcsak békén hagyták volna!”
Hűtlen
konf: “Valamikor, amikor az elején elkezdtük…Slamoval, és elkezdtük összehozni a bandát akkor Ő egy pici Slamo volt, és én egy pici Pataky voltam, ez a méretünk (?) az sem változott, tehát a szólógitárnál Slamovits István Slamo Miskolc !”
Gitárszóló / Elektromos szemek
konf: “Néhány másodperc, gáz van Slamo gitárjával. Közben érkeznek, érkeznek emberek, biztos ismeritek Ti is. Az arc, egy hatvan valamennyi, vagy akörül vagy lejjebb, szemüvege van, kicsi szakálla és úgy hívják Csapó György. Lehet, hogy úgy jobban ismeritek: Buksi!
(vágás)
konf: “Darázs István Miskolc Dudi!”
(vágás)
konf: “És nem fogjátok elhinni, nem fogjátok elhinni, én annyira szégyellem, de (?) be kell vallanom, hogy én hülye, akiről azt hiszik, hogy ennyi csaj meg annyi, én egy két há’ négy öt napig vártam öt teljes napig (visszhanggal).”
Vörös tigris
konf: ” Köszönet az arcoknak, akik ma velünk voltak itt utoljára néhány percet csak eltöltöttek veletek, velünk. Hűvös éjjeleken, ha eltompulnak a fények, a házak fölött száll, kínoz egy ének.”
Kínoz egy ének
konf:” Volt néhány arc fönt a hatalmas fővárosban is, volt persze, aki segített, ránk mosolygott, aki ha kellett adott egy felesre, aki biztatott, jó szót adott. Az egyik ilyen ember volt Török Ádám, Ádi. Hej !”
Érzés
konf: “Közben készül egy felvétel, ahová kellenek a hangok, hiszen Nélkületek sehova nem jutottunk volna soha. Egy utolsó dal írtunk, néhány héttel ezelőtt írtunk egy utolsó dalt, egy utolsó fohászt Hozzátok. Adj menedéket !”
Adj menedéket
(vágás)
konf: “Írtuk a nótákat, minden rohadt fegyver ellen. Nincs támadó és nincs védő, csak amivel ölni lehet. Hát ezért szól ma is a dal. A torony !”
Torony
konf: “Mondjátok velem egyszerre: gazdagra, szegényre, soványra, kövérre, jóra, gonoszra és minden bolondra, eljön a vérnek éjszakája: Az ítélet!”
Ítélet
konf: “Álom a lány, ki úgy szeretne élni már, hát segíts Neki ! Minden kézre szükségünk van, minden kézre szükségünk !”
Álom/Egek felé/Ahogy élsz/Minden sarkon
(vágás)
konf: ” Néhány sort fel akarok olvasni Nektek. Most érkezett a buli legelején. Hoboval megbeszéltük, hogy itt lesz ma és ha ott is van valahol, de nem itt. Mindent megtett, hogy itt lehessen, (?) Ő Titeket szeret. Sajnos. Remélem nem lesz belőle bírósági ügy, egy üzenetet olvasok föl: sajnos Csiszár Imre főrendező nem engedélyezi, hogy az előadás alatt elhagyjam az épületet, nagyon sajnálom. Ölel Hobo. Kösz szépen Imre, nagyon köszönjük. Hobo ! Én tudom, hogy lélekben itt vagy velünk. Hiszen egy olyan nóta szól, amelyik a Te világod. Az Eddától egy üzenet egy blues.”
Elhagyom a várost
konf: “Tudom, hogy mi is úgy fogunk szétszakadni holnap és holnapután, mint ez a zászló. De még egy nótára tartsatok velünk, ez volt az Edda blues. Miskolc! Van egy csodálatos barát, egy barát, aki nem szólt semmit, nem hivatkozott semmire, csak annyit mondott egy hónappal ezelőtt, hogy igen és tegnap hatkor itt volt a próbára, ez az arc, ez az arc egy nagy arc,(?) a neve Frenreisz Károly Kari Magyarország ! És itt van az ő szárnysegédje, aki megpörgeti a dobot, Pap Tamás Tyotyó, ebből lesz a nóta Uraim. A nóta pedig miről szólhat, egy rövid nyitány után az életünkről énekelünk, Hosszú az út, míg idáig elérsz, ez az bizony, jaj de hosszú. Jó estét kívánok Hölgyeim és Uraim !”
Basszusszóló / Dobszóló / Hosszú az út
konf: “Megbeszéltük a srácokkal a buli előtt, hogy senki nem bőghet. Én akkor nem kezdem el. Esküszöm, hogy biztos ha belegebedek is, akkor viszont a négy eddással énekeljétek el a Játék véget ér.”
A játék véget ér (magnóról)
közönség: “Vissza ! Vissza ! …(sokszor) Maradjatok együtt ! Még ! Még ! Még!”
konf: “Ki ismeri ezt a dalt ? Hát akkor szóljon még egyszer utoljára. A kölyköd voltam.”
Kölyköd voltam
lekonf:” Köszönünk mindent, mindent köszönünk, mindent köszönünk Nektek ! Isten Veletek ! Rosszkor kelt föl!”
közönség: “Vissza! Vissza !”
(vágás)
konf: ” (?) Hát énekeljük el az Edda bluest ! Még egyszer ! Együtt kell énekelni mindenkinek, mert én már kész vagyok ! A blues, jöjjön a blues !”
Elhagyom a várost
(szaxofonon a Kacsatánc – no comment)

Köszönöm, hogy velem nosztalgiáztatok, remélem a belinkelt videókat és zenei file-okat is szerettétek. Akinek esetleg akad valamilyen relikviája ebből a korszakból, kérem ossza meg velünk!

Cikk: saját szerzemény. A jegyzőkönyv a webarchívumból származik, az Edda meghívó a az Edda Facebook csoportból. A linkek pedig a Youtube-ról.

Norbi

Alapító és tulajdonos a (H)írmorzsák hír-blog oldalnak, 2016 óta. Szegeden született 1974-ben, nős két gyermek büszke apja. Érdeklődési területe a történelem, politika, és a gitáRock! 2008-óta él Írországban.

Vélemény, hozzászólás?