A Covid-19 hatása a munkaerőpiacra

Eddig csak arról szóltak a cikkek, hogy mi fog történni velünk a járvány miatt, milyen szabályozások lépnek fel stb. Valahogy azonban a gazdasági hatásokat nem, vagy csak eldugva pár sorban taglalták, pedig szerintem ennek is főoldalon kellene lennie. Mi picit utánna néztünk ennek, a CSO segítségével többek között.

A negyedéves számok a munkahelyek tekintetében általában az egyik legjobb módszer a gazdaság impulzusának felderítésére. A legfrissebb adatokat a Covid-19 hatása nagyon bonyolulttá teszi, csak találgatni lehet, hogy a munkahelyeket miként sújtják. Egy ilyen egyszerűen példátlan helyzetben sok minden továbbra sem világos, s ahogy egyre belemélyedünk csak zavarosabb képet kapunk. De nézzük meg, amit eddig tudunk.

1. Ha csak a számokat szeretné megnézni …

A foglalkoztatási számadatokat nehéz értelmezni. Ez nem a Központi Statisztikai Hivatal (CSO) hibája , amelynek a nemzetközi trendeket kell követnie. Pl. valaki a járvány miatti munkanélküliségi segélyt kapja azt továbbra is foglalkoztatottnak minősítik, mert azt várják, hogy visszatérnek a munkába a következő negyedévben. A CSO-nak improvizálnia kellett, a nemzetközi szabályoknak megfelelően számadatokat kellett közzétennie, s eközben megpróbálta figyelembe venni a Covid-19 hatását is.

Az egyik adat kitűnik a többi közül – és ez nem az, amire rászoktunk keresni. A második negyedévben ledolgozott órák száma 59,2 millió volt, ami 22% -kal kevesebb, mint a 2019-es azonos időszakra vonatkozó 76 milliós átlaghoz képest. Ez talán a legtisztább jel a munkavégzésre gyakorolt ​​hatásokról, mivel a gazdaság nagy része bezárult és eléggé kiugró adat amely egyértelműen a világjárvány hatásának bizonyítéka.

2. Mi a helyzet a munkahelyi adatokkal?

Általában a dolgozó emberek száma az egyik leghasznosabb valós idejű mutató. A Covid-19 és a PUP nagyszámú száma miatt nehéz pontos mérést találni, mivel a legfelső szintű hivatalos adatok nem veszik figyelembe ennek a mértékét.

A Covid-19 es adatok kiigazítása előtti számadatok továbbra is jelentős csökkenést mutatnak a munkahelyek számában. A munkavállalók száma összesen 6% -kal, vagyis 150 000-rel csökkentek az első negyedévtől kezdve, így az 2,22 millió volt. „Ez a rendelkezésre álló adatok alapján a hivatalosan mért munkahelyek növekedésének adatai a legrosszabbak egy negyedévét tekintve a 20 év alatt. Összehasonlításképpen: a globális pénzügyi válság legrosszabb negyedévében  3,8% -os esés történt. ”

A hivatalos szintű számadatok fontosak, mivel tükrözi a ténylegesen elveszett munkahelyek számát. Tudjuk azonban, hogy még több százezer munkahely továbbra is veszélyben van, mivel az emberek például a PUP-on vannak, és talán, de nem biztos hogy visszatérnek a foglalkoztatásba.

Sex Outflow from PUP*  Average number of weeks**
Age Group
Male 65% 10.00
25-34 years 65% 10.30
35-44 years 65% 10.30
45-54 years 62% 10.30
55-59 years 59% 10.50
60 years old and over 56% 10.60
Under 20 years old 58% 10.90
20-24 years 62% 11.00
Female 60% 11.10

3. Kiket sújtott?

A héten kiadott néhány szám, érdekes képet ad a korábbi várakozásokkal szemben, hogy kit fog sújtani. Először is a számok megerősítik, hogy a vendéglátás az élvonalban van, itt a foglalkoztatás 30% -al esett vissza az ágazatban az év során.

Másodszor, az adatok  lebontják azt a 370 000 embert akik a PUP-ból munkába visszatértek dolgozni. Átlagosan kevesebb, mint 63% -uk lépet ki a rendszerből és tért vissza a munkába, ám a -25 év alatti embereknél ez az arány kevesebb, mint 58%, a 60 év felettiek pedig 55,6%. Tehát a fiatalabb és idősebb emberek, nagyobb valószínűséggel maradnak a PUP-on.

Ez részben tükrözi az olyan ágazatokban tapasztalható problémákat, mint például a szállásadás, a szabadidő és a szórakozó ipar, ahol a fiatalabb alkalmazottak nagyobb arányban vannak (lásd a grafikát) . Az idős emberek lassúbb visszatérése a munkába egészségügyi problémákat tükrözhet. A Covid számok kiigazítás előtti legmagasabb foglalkoztatási számadatait tekintve – amelyekről tudjuk, hogy megszűntek a munkahelyek – a nők éves esése (3,9%) nagyobb volt, mint a férfiaké (2,9%). A nőkből többet foglalkoztatnak a vendéglátás területén.

A részmunkaidős foglalkoztatásban nagy esést mutatnak a számok: 57 800 fő azaz 12,5 százalékos esés történt, szemben a teljes munkaidős foglalkoztatás ahol csak 1,1 százalékot eset. Úgy tűnik, hogy a legtöbb részmunkaidős foglalkoztatás befejeződött – ezek megint csak jellemzően a leginkább sújtott ágazatokban tapasztalhatóak, mint például a vendéglátás és a szórakoztató iparban. A munkaadók ugyanakkor megpróbálják megtartani a teljes munkaidőben foglalkoztatott alkalmazottakat, és sokuk élvezi a bér-támogatási rendszert amely az államtól érkezik.  Az elkövetkező hónapokban az egyik legfontosabb szempont, hogy hogyan javul ez a tendencia a teljes munkaidős foglalkoztatásban, de szinte biztosan elkerülhetetlen a nagyszámú veszteség.

4. Mi lehet a következő lépés?

A PUP-ból a munkába visszatérőknek a száma a közelmúltban lelassult és ez aggodalmakat vetett fel azzal kapcsolatban, hogy a munkanélküliségi ráta továbbra is magas lesz és növekedhet az ősz folyamán. A bér-támogatási rendszer átszervezése és annak áprilisra történő meghosszabbítása sok embert tart bent a munkavégzésben, de mivel a támogatás kissé alacsonyabb, ez azt is jelenti, hogy egyesek kiesnek. Ha folytatódnak a helyi vagy országos bezárások, vagy a gazdaság egyes részei, például a kocsmák és klubok bezárulnak, akkor több vállalkozás is bezárul ami ezekkel a szektorokkal van kapcsolatban.

Azért meg kell jegyeznünk, hogy egyes ágazatok továbbra is növekednek: 14 ágazatból hatban az elmúlt évben több embert foglalkoztattak, ideértve a pénzügyi ágazatot is. Úgy tűnik, hogy az építőipar is meglehetősen sikeresen újból megnyílt: a munkavállalók 78 százaléka, akik a PUP-on voltak, most újból alkalmazotti státuszba került. Egyelőre óvatos optimizmus a jellemző a vírusszám növekedésével kapcsolatban. Szeptember és október nehéz hónapok lesznek, mivel egyértelműbbé válhat sok a munkahely elvesztése, de mi jön utána, azt már csak a jó Isten tudja. Láthattuk, amennyire jók voltak a munkába visszatérők adatai, most lassan de biztosan visszatérünk oda. Remélem nem kedvtelenítettem el senkit ebben a nedves időben, erősítsétek az immunrendszert és készüljetek a télre.

A CSO és az Irish Times adatait használtuk fel.

Norbi

Alapító és tulajdonos a (H)írmorzsák hír-blog oldalnak, 2016 óta. Szegeden született 1974-ben, nős két gyermek büszke apja. Érdeklődési területe a történelem, politika, és a gitáRock! 2008-óta él Írországban.

Vélemény, hozzászólás?