AstraZeneca: mit kell tudni róla?

Az AstraZeneca oltóanyag egyike annak a négynek, amelyet engedélyeztek a Covid-19 elleni alkalmazásra, de az állam az esetleges egészségügyi aggályok miatt ideiglenesen felfüggesztette használatát. Fontos kérdésekre próbálunk megfelelő válaszokat adni ezzel az oltóanyagal kapcsolatban.

Mi az AstraZeneca oltóanyag?

Az Oxford-AstraZeneca oltóanyag, egyike annak a négy oltóanyagnak, amelyet Írországban engedélyeztek a Covid-19 ellen.

Hogyan működik az AstraZeneca oltás?

Az oltóanyag másképp működik, mint a Pfizer és a Moderna mRNS vakcinák, amelyek a koronavírus genetikai kódjának egy részét injektálják a szervezetbe az immunválasz kiváltása érdekében. Az AstraZeneca oltás ezzel szemben egy közönséges megfázásos vírus legyengült változatából készül, amelyet koronavírushoz hasonlóra változtattak. Kvázi. zt jelenti, hogy egy nátha vírust szaporodásképtelenné tesznek es ebbe építik be a koronavírusra jellemző szükséges immunválaszt kiváltó tüskefehérje génjét. Tehát a vektor lesz a náthavírus, odabent a koronavírusról származó jellemző részletek kódjával. Gyakorlatilag csak ártalmatlan “postás”ként szolgál a vektor, eljuttatja a sejteknek az üzenetet.

Nem okoz megbetegedést, de az injekció beadása után megtanítja a szervezet immunrendszerét arra, hogy hogyan lehet harcolni a koronavírussal fertőzés esetén. Úgy találták, hogy az oltás egyetlen beadása erős védelmet biztosító, több mint 80 százalékkal csökkenti a súlyos betegség és kórházi kezelés esélyét.

(Köszönet a Gondolatok egy biológustól facebook oldal szakértőjének az érthető magyarázatáért)

Miért szerepel most a hírekben?

Az állam helyettes főorvosa Dr. Ronan Glynn nyilatkozta vasárnap reggel, hogy azt az információt kapta a Norvég Gyógyszerügynökségtől, illetve az Egészségügyi Termékek Szabályozó Hatóság (HPRA) és az állami gyógyszer megfigyelő cég megbeszélései után a Nemzeti Immunizációs Tanácsadó Bizottságtól (NIAC), hogy az AstraZeneca oltóanyag beadását ideiglenesen halasszák el.

Miért született meg ez a döntés?

A Norvég Gyógyszerügynökség (EMA) négy új jelentést részletezett a felnőttek súlyos véralvadás zavaráról az AstraZeneca oltás beadását követően. Dr. Glynn hangsúlyozta, hogy nem került megállapításra, hogy bármilyen összefüggés lenne az oltóanyag és ezen esetek között, de elővigyázatosságból és a további információk rendelkezésre állásáig a NIAC javasolta a oltás ideiglenes elhalasztását.

Mennyire súlyosak a vakcinával kapcsolatos biztonsági aggályok?

Prof. Karina Butler, a NIAC elnöke vasárnap elmondta, hogy “nagyon örül” az AstraZeneca oltóanyag „bizonyított hatásának” és azon előnyöknek, amelyek megakadályozzák a Covid-19 súlyos hatásait. Dr. Glynn vasárnap az RTÉ Rádiónak elmondta, hogy nincs bizonyíték arra, hogy az AstraZeneca okozta volna a „szokatlan tünetet” Norvégiában, ahol a 30 és 40 év közötti emberek agyában „nagyon súlyos” és „nagyon ritka” véralvadás következett be.

Mi történt pontosan Norvégiában?

Norvégia szombaton arról számolt be, hogy további három – 50 évesnél fiatalabb – egészségügyi dolgozót, akik AstraZeneca oltást kaptak, kórházban látták el vérrögképződés és alacsony vérlemezkeszám miatt. A Norvég Gyógyszerügynökség közölte, hogy hasonló esetekről más országokban is beszámoltak. Norvégia csütörtökön leállította az oltóanyag használatát, Dánia és Izland pedig követte a példáját. Az Európai Gyógyszerügynökség vizsgálatot indított ennek kivizsgálására. A WHO szerint nincs okozati összefüggés a oltóanyag és a véralvadás között, de ennek ellenére legalább 10 ország felfüggesztette az AstraZeneca oltás alkalmazását.

Mi történik most?

Dr. Glynn elmondta, hogy az NIAC vasárnap tovább tárgyalta az ügyet. Stephen Donnelly egészségügyi miniszter szerint az ideiglenes felfüggesztés „elővigyázatossági lépés” volt, és hogy a kormány az NIAC ülését követően friss információkkal szolgál majd.

Mire figyeljenek azok, akik megkapták az AstraZeneca oltást?

Dr. Glynn elmondta, hogy nem volt szokatlan tünet. az, hogy az oltás után az emberek fáradtságot, izomfájdalmat vagy lázat éreztek. Azt tanácsolta az embereknek, hogy ha az AstraZeneca beadása után több mint három nappal rosszul érzik magukat, vagy ha kék foltokat észlelnek a bőrükön, forduljanak orvosukhoz. Az Egészségügyi Minisztérium közölte, hogy ezek ritka események, amelyek általában az oltást követő 14 napon belül jelentkeznek. A HPRA felszólította az orvosokat és a lakosságot, hogy jelentsék a Covid-19 vakcinák esetleges mellékhatásait.

Mi történik azokkal az emberekkel, akiknek meg kellett. volna kapniuk az AstraZeneca oltást?

A HSE klinikai főtisztje, Colm Henry elmondta, hogy az egészségügyi dolgozóknak és azoknak az embereknek, akiknek olyan alapvető egészségi állapotban van, amely indokolja, hogy meg kellett volna kapniuk az oltást, azoknak most felfüggesztik az oltásokat. A 70 éven felüliek oltása a Pfizer és a Moderna oltásokkal folytatódik.

Ha az AstraZeneca oltás nem adható be, mit jelent ez az állam oltási tervének szempontjából?

Ez még jobban lelassítaná a folyamatot. Az AstraZeneca ígért szállítási ütemtervében már többszöri késések és megszakítások történtek. Március első hetének végéig az államnak juttatott oltóanyag-adagok körülbelül ötöde – 122 400 – AstraZeneca oltóanyag volt.

A kormány becslése szerint az április és június között beadott vakcinák 21 százalékát teszik ki, így a kormány számára nagy hátrányt jelentene, ha ezeket az oltásokat nem lehetne felhasználni. Ezzel még inkább a másik három engedélyezett oltóanyagra kellene hogy támaszkodjon az ír állam  – vagy az EU-ban a következő hetekben és hónapokban engedélyezett más oltásokra. Ez további nyomást gyakorolna a kormányra, hogy alternatív készleteket találjon.

Hány oltóanyagot ígért az AstraZeneca?

A brit-svéd gyógyszergyártó 90 millió adagot ígért az EU-nak március végéig, de ezt a gyártási problémák miatt a múlt hónapban 40 millióra csökkentette. Ezt a múlt héten 30 millióra módosította, így Írország mintegy 45 000 oltással kevesebbet kapott.

Az AstraZeneca ellátásával kapcsolatos nehézségek már arra késztették az államot, hogy 40% -ról 20% -ra csökkentse az erre az oltóanyagra való támaszkodást. A kormány intézkedései továbbra is attól függnek, hogy a vállalat folyamatosan ellátja-e a kötelességét, miszerint áprilistól heti 250 000 oltóanyagra növelje a mennyiséget.

Ki kapta az AstraZeneca oltásokat?

A vakcinát főleg egészségügyi dolgozóknak adták be mióta bevezették, mivel az NIAC azt javasolta, hogy a Pfizer és a Moderna mRNS vakcinákat részesítsék előnyben a 70 éven felülieknél.

A HSE-kiadvány azt mutatja, hogy március 10-én, szerdáig körülbelül 109 352 AstraZeneca-dózist adtak be az embereknek, míg addigra 442 485 Pfizer és 18 554 Moderna oltóanyag került felhasználásra.

Itt jelentettek mellékhatásokat?

Igen. A HPRA által az oltások biztonságáról szóló legfrissebb jelentés megállapította, hogy február 25-ig 954 bejelentést kapott az AstraZeneca oltás feltételezett mellékhatásairól. A jelentett feltételezett mellékhatások legalább egytizede fejfájásról, izomfájdalomról és végtagfájdalomról panaszkodtak, amelyhez émelygés, rosszullét és lázas is adódott néhány esetben.

A feltételezett mellékhatások kevesebb mint 10 százaléka szólt megváltozott íz érzékelésről, köhögésről. A HPRA közölte, hogy ezek tipikus mellékhatások voltak, és a többségük enyhe vagy közepesen súlyos volt, és később megoldódott. A HPRA-hoz csekély számú vérrög-bejelentés érkezett, de ezek egyike sem hasonló jellegű a norvég gyógyszerügynökség által riasztottakhoz.

Norbi

Alapító és tulajdonos a (H)írmorzsák hír-blog oldalnak, 2016 óta. Szegeden született 1974-ben, nős két gyermek büszke apja. Érdeklődési területe a történelem, politika, és a gitáRock! 2008-óta él Írországban.

Vélemény, hozzászólás?