Az Amazonas Sixtus-i kápolnája
Kolumbiáról sokaknak a kokacserje jut eszébe, esetleg a kávé, vagy a FARC, de most egy másik oldalát mutatnám be. Óriási régészeti felfedezést tettek kutatók a kolumbiai őserdőben, amelyet eddig a polgárháború miatt nem tudtak felkeresni. Mint tudjuk a FARC és a kolumbiai kormány között véres polgárháború dúlt, amelyet 2016-ban zártak le. Ez az esemény tette lehetővé kutatók számára, hogy be tudjanak lépni az eddig veszélyesnek nyilvánított zónába.
Amit most felfedeztek az egy őskori szikla falművészet, amelyet az első emberek festettek az Amazonas vidékén. Az ókor „Sixtus-kápolnájának” nevezett rendkívüli, több tízezer festménygyűjteményt az esőerdő egyik legelérhetetlenebb részén, a Serrania de la Lindosában találták meg. Emberek és kihalt állatok képei bepillantást engedtek a régészeknek egy olyan elveszett civilizációba, amelyről azt gondolják, hogy 12.500 évvel ezelőtt létezett. A rajzok a közel 13 km hosszú sziklafelületen terülnek el, feltárásuk sok évig eltarthat. A jégkorszaki lények rajzai segítik a tudósokat abban, hogy a festményeken – amelyek kolumbiai Amazonas északnyugati részén, Bogotától 400 km-re délre találhatóak -, azonosítsanak akkor élt élőlényeket, illetve datálhassák azok készítésének idejét. Például így tudták meg, hogy az elefánt őse, a mastodon 12.000 éve járt utoljára a kontinensen.
Olyan természetesek és „jól elkészítettek” a rajzok, amelyek Jose Iriarte, az Exeter Egyetem vezető kutatója szerint kevés kétséget hagynak a korukkal kapcsolatban. A régészeti feljegyzések szerint az amazóniai erdő első emberének megjelenése 13.000 és 11.000 évvel ezelőtt történt. Ez a bizonyíték az észak-brazíliai Piedra Pintada barlangból származik, és 11.280 és 10.170 évvel ezelőttre tehető a keletkezés kora.
“Olyan állatokat kezdtünk feltárni, amelyek már rég kihaltak” – mondta. – Nemzedékekre lesz szükség, hogy feltárják őket. Minden részén a sziklának 13km-en elterülve új és új festmények bukkannak elő.
További képek a paleoláma, a teve családból származó emlősök; óriási lajhárok; és jégkorszaki lovak, ahol „még a lószőr” is látható – mondta Iriarte professzor, a Kolumbusz előtti történelem vezető szakértője. A kezdeti felfedezés tavaly történt az Európai Kutatási Tanács által finanszírozott brit-kolumbiai projekt részeként. Több mint 12 hónapig titokban tartották.
Ella al-Shamahi, paleoantropológus a The Sunday Post-nak elmondta: “Ez lehet Dél-Amerika legjelentősebb sziklarajz-művészete.” A lenti videó betekintést enged ebbe a csodába.
The Australian Times cikke alapján, cím kép: Francisco Forero Bonell/Ecoplanet
