BREXIT- mi történhet, ha nem lesz megállapodás?

Meghatározták a Brexit újabb, s talán végleges határidejét – ezúttal vasárnapra. Mivel nagy hiányosságok maradtak fenn, mindkét fél figyelmeztet a megállapodás nélküli kimenetel kockázatára. Bármi is történik, január 1-jén zavarok és változások lesznek, de ha nincs kereskedelmi megállapodás, akkor az lényegesen rosszabb lesz annál amit eddig hittünk.

1. Mi történhet januárban, ha nincs kereskedelmi megállapodás?

Valószínűleg a kikötőkben várakozó nagy sorok képeit nézegetjük a híradásokban, mivel bevezetésre kerül az EU és az Egyesült Királyság közötti kereskedelem új rendszere. Ez akkor is megtörténhet, ha van egyezség, de valószínűleg ennél is rosszabb lesz, ha nincs megállapodás, mivel több ellenőrzésre lenne szükség, és kevésbé valószínű az, hogy lenne a két fél között együttműködési megállapodás a dolgok elsimítása érdekében. Az olyan egyesült királyságbeli kikötők, mint Dover, ahol a teherautók indulnak a kontinens felé illetve jönnek arról, a kikötőkbe való belépéskor új ellenőrzések várják őket mindkét oldalon. Az új ellenőrzések szükségességével együtt az ír kikötőkben ez az ütem jelentős torlódásokhoz vezethet olyan fő útvonalakon, mint a dublini M50 – es út. Ha nem jön létre megállapodás, megpróbálnának-e valamilyen módszert találni ennek elkerülésére és a tárgyalások meghosszabbítására? Jogilag ez nehéz lenne, és megkövetelné az Egyesült Királyságtól, hogy jelentkezzen egy hosszabbításra, amire szinte biztos, hogy nem fog.

2. Az EU ma nem tett közzé olyan terveket, amelyek megpróbálják megoldani a vitás ügyeket?

De tett, méghozzá az EU és az Egyesült Királyság közötti járatokra vonatkozó légitársaságok biztonsági és szabályozási rendszere ügyében, ha nem születik megállapodás, a Bizottság egy hat hónapos meghosszabbításban állapodott meg  arról, hogy valamilyen megoldás kidolgozása megszülethessen. Ugyanez vonatkozik a La Manche-csatornán áthaladó közúti fuvarozókra és autóbuszokra is. De nincs javaslat az új vámszabályok vagy tarifák Brüsszelből történő végrehajtására – akadályozná a Nagy-Britannia és Észak- Írország közötti mozgások változásának fokozatos megkötését célzó megállapodást, amelyről külön protokoll alapján állapodtak volna meg . EU és az Egyesült Királyság közötti vám- és tarifaváltozások bonyolítják a vállalkozások életét. Az EU azt is javasolta, hogy egy ideig folytassák a halászati ​​vizekhez való kölcsönös hozzáférést mindkét oldalon. Azt, hogy jöhetnek-e további készenléti intézkedések, ha nincs megállapodás, még várni kell.

3. Tehát késik fog-e az írországi áru szállítás és az üresen maradnak-e a polcok?

Valójában egy ideig fennakadások lehetnek – és ez valószínűleg csak rosszabb lesz, ha nincs kereskedelmi megállapodás. A nagyvállalatok, ideértve azokat az időérzékeny szektorokat is, mint például az élelmiszerbolt, már betervezték ezt, az ellátási láncokat átszervezték és a raktáraik tele vannak felhalmozott árukkal. De nem lehet friss élelmiszert felhalmozni, és sok más terméknek eltarthatósági ideje van. Remélhetőleg ez ideiglenes jellegű lesz, és az Írországból a kontinensre induló új közvetlen kompjáratok segíteni fog , bár a ráfordított többletidő és a költségek sok esetben problémát jelenthetnek. Egyes speciális élelmiszerek területén is lehetnek problémák a szabályozási problémák miatt, az árakat tekintve is változások várhatóak a határ mindkét oldalán.

4. Mi a helyzet az árakkal?

Ez egy olyan terület, ahol jelentős eltérés mutatkozik a kereskedelemi megállapodás nélküli ügylet forgatókönyvében. Ennek oka, hogy vámokat vagy különleges behozatali vámok kivetését kellene bevezetnie a Nagy-Britanniából Írországba belépő árukra, különösen az élelmiszertermékekre. Az ESRI jelentése úgy becsülte, hogy ha ezeket a tarifákat áthárítják a fogyasztókra, akkor a vámeljárásokból eredő költségek mellett az élelmiszerre való költekezések akár évi 1 360 euróval is növekedhetnek, ami több mint 3 százalékemelkedés az árakban. A kevésbé tehetős háztartások fognak szenvedni leginkább, akik eleve arányosan többet költenek az élelmiszerboltokban. A gabonafélék, a hús, a feldolgozott élelmiszerek, a lekvárok, az édességek, a csokoládé, a kávé és egy sor egyéb termék ára emelkedni fog. A ruházati cikkekre és a cipőkre is vonatkoznak tarifák – az Egyesült Királyságból való behozatalának árai itt emelkednek,

5. És a gazdaság?

A Brexit soha nem látott jellege miatt nehéz megítélni, de a kormány becslése szerint egy megállapodás nélküli helyzetben a növekedés három százalékponttal alacsonyabb lenne, mint egyébként, főleg azért, mert az Egyesült Királyságba irányuló export alacsonyabb lenne. A kormány 2021. évi költségvetése üzletkötés nélküli feltételezésen alapul. Ez a költség készpénzben körülbelül 10,5 milliárd euró, és az ír fiskális tanácsadó testület becslései szerint a hosszabb távú költségek ennek kétszeresei lehetnek.

A Brexit meghatározott ágazatokat fog sújtani – beleértve az agrár-élelmiszeripart és különösen a marhahúst. Vámokat alkalmaznak az Egyesült Királyságba belépő ír termékekre, csökkentve a nyereséget és egyes esetekben kiszorítva az ír termékeket a piacról. A marhahúsra vonatkozó tarifák bizonyos esetekben meghaladhatják a 70 százalékot. A Mezőgazdasági Minisztérium úgy véli, hogy a munkahelyek sújtása nagyrészt az élelmiszeriparra és egyes feldolgozóipari ágazatokra korlátozódik, bár ezt nehéz megmondani. Néhány vállalat nagyon támaszkodik az Egyesült Királyság ellátási láncaira, így az itteni megszakításnak költsége is lehet.

6. Mit fog tenni a kormány?

A kormány elég hamar bemutatja a megállapodás nélküli készenléti terveit. Leo Varadkar elmondta, hogy terveket készítenek az érintett vállalatok megsegítésére, bár még nem mondják meg, hogy milyen formában. A pandémiában sújtott vállalkozásoknak fizetett bértámogatások meghosszabbítása biztosnak tűnik, és ez mellé más támogatásokat is bevezetnek. A kormány megpróbálja megszerezni az 5 milliárd eurós uniós Brexit-alap részesedését is. Számítson arra, hogy sokat fog hallani az élelmiszer, a halászat és a mezőgazdaság képviselőiről és panaszaikról, akik állami támogatást keresnek majd.

Norbi

Alapító és tulajdonos a (H)írmorzsák hír-blog oldalnak, 2016 óta. Szegeden született 1974-ben, nős két gyermek büszke apja. Érdeklődési területe a történelem, politika, és a gitáRock! 2008-óta él Írországban.

Vélemény, hozzászólás?