Filmajánlatunk: I. Péter király

Egy filmet hoztam nektek. Szerb film, s már megint példát állítanak, hogyan kell egy történelmi filmet jól megcsinálni. A film egy vészterhes időszakot ölel fel, mégpedig az első világháború idejét, amikor a Balkán berobbantotta a világot. A szerb filmesek egyik legnagyobb királyuk emléke előtt tisztelegve alkották meg a háborús filmjüket – az I. Péter királyt -, melyben valós elemek keverednek balkáni hősiességgel, a háború brutalitásával, amelyekről a romantikus elképzelések gyorsan tova szállnak.

Maga a film nem is annyira a szerb uralkodónak állít emléket, mint inkább az érte harcoló katonáknak. Ennek az az oka, hogy mivel Péter király a tényleges hatalmat fiára, Sándor hercegre hagyta, így az öreg uralkodó az ország politikai ügyeivel nem sokat foglalatoskodott. Inkább a tekintélyét és személyes varázsát használta fel arra, hogy lelkesítse a sokszor embertelen körülmények között harcoló sereget. Petar Ristovski rendező a filmjében valóban drámaian adja vissza az akkori állapotokat, felveszik a versenyt a hasonló témájú hollywoodi filmekkel is.

Beszéljünk a kontrákról is!

A filmben felvonulnak a K.U.K. császári és királyi haderő katonái (akiket a szerbek csak sváboknak hívnak), akik kegyetlen mészárlásokat hajtanak végre az útjukba kerülő falvakban, de nem látjuk, amint ugyanezt a szerbek tennék meg más nemzetek kárára, pedig lenne ott is mit bemutatni. A film természetéből adódóan azonban a király köré felépített nimbuszt kellett táplálni, oda nem fér más csak a hősiesség, és az ártatlanok védelme.

Engem személy szerint zavart a történet egyoldalú megközelítése a  megfelelően szintén pátoszos és népmesei elemekkel tarkított részekkel. A bölcs, öreg király mellett megkapjuk a legkisebb fiú útrakelését a háborúba, de akad itt a háborúban elárvult, bosszúszomjas kisgyermek is, akinek családját a “svábok” irtották ki, és akit később maga I. Péter léptet elő tizedessé.  Az I. Pétert megformáló Lazar Ristovski karakterén jellemfejlődést nem tapasztalunk, nekem picit unalmas volt a karaktere, így örültem annak, hogy nem rá volt kiélezve a film.

Sajnos a szerb emlékezet másmilyen sok dologban, abban biztosan egyetérthetünk, hogy ez egyéb népeknél is így van. Bár történelmi múltjuknak állítanak emléket, hiányzik még a szembenézés az árnyoldallal is, az ő oldalukról. A film pedig Szerbia nevezettje a legjobb idegennyelvű filmnek járó Oscarra. Esélyesek rá, hogy el is vigyék amiért mennek.

A film az HBO kínálatában fut, de a youtubon is megtalálható már, s itt a cikkem után is. Jó szórakozást hozzá, 18 éven aluliaknak nem ajánlanám a realisztikus ábrázolások miatt. Jobb a lelki béke.

Norbi

Alapító és tulajdonos a (H)írmorzsák hír-blog oldalnak, 2016 óta. Szegeden született 1974-ben, nős két gyermek büszke apja. Érdeklődési területe a történelem, politika, és a gitáRock! 2008-óta él Írországban.

Vélemény, hozzászólás?