Hogyan lékelte meg Írország utazási terveit Nagy-Britannia ?

A cím alapján nem kell szándékosságra gondolni, egészen egyszerűen arról van szó, hogy az írek és a britek között van egy érvényben lévő utazási szerződés, ami a megkötése idején még jó ötletnek tűnt, most meg, mint egy béklyó tartja vissza az íreket. Naomi O’Leary írása következik erről a helyzetről, s arról mit is jelent ez konkrétan.

A koronavírus világjárvány világszerte láthatóvá tette a határokat amelyek eddig láthatatlanok voltak. Az egyik láthatatlan elválasztó vonal, amely Belgium és Hollandia között vezet át egy lakónegyedben, kis keresztező utak földrakásokkal és kerítésekkel. A másik Baarle-Nassau városban található, s így a határ által átvágott ruhaüzletnek be kellett zárnia, de csak az üzleti tevékenységének belga felét, míg az üzlethelyiség holland része nyitva maradt, mivel a két államban különbözőek voltak a karantén szabályok.

A határvonalak nemcsak nemzetközi határokat jelölhetnek, Ausztráliában március óta egyes belső államhatárokat is lezártak. Azoknak az embereknek, akik Sydney-ből Brisbane-be utaztak volna, két hétig kellett karanténba kellett menniük és 8200 euró bírságot szabhattak ki a szabály megszegéséért. Időközben Új-Zélandon és sok ázsiai országban a külföldről érkezőket az állam által szervezett kötelező karantén szállodákba helyezték.

Írország esetében a járvány kihangsúlyozta az egyedülálló pozícióját Európában, és a módszereiket is, amelyek a földrajzilag és politikailag elszakadt Britannia és az EU között különböznek.

A kezdeti pánikban, amikor a járvány Európában megjelent, az EU-államok elkezdték bezárni határaikat, s a szabad mozgás megkönnyítésére irányuló évtizedeknyi törekvés összeomlott pillanatok alatt. A felbukkanó hirtelen határellenőrzések napokig tartó forgalmi dugókhoz vezettek, amikor a tehergépjárművek élelmet és gyógyszert szállítottak. A lengyel határokon, ahol a teherautó-sofőröket hőmérséklet ellenőrzés céljából megállították, és a külföldiek előtt megtagadták a belépést, a balti államokból származó személyek, akik megpróbáltak átutazni hazajutni, hoppon maradtak.

A káosz megoldása érdekében a nemzeti kormányok az Európai Unió együttműködési egyezményeihez fordultak. Ezúttal az ülések leginkább csak digitálisak voltak. A közlekedési és kereskedelmi miniszterek megbeszélései rávilágítottak arra, hogy milyen típusú járműveknek lehet szabadon áthaladniuk a határokon – és hogyan. Az egészségügyi miniszterek koordinálták a szűrési és tesztelési politikákat.

Leo Varadkar on Twitter: "Speaking to leaders from across Europe in the ⁦@EUCouncil⁩ video conference on CoVid19… "
Leo Varadkar, volt Taoiseach a Twitteren osztotta meg a képet amikor tanácskozott az EU államok vezetőivel. Kép: Twitter

A tagállamok megállapodást kötöttek azzal a  szándékkal, hogy együttesen – március 17-től – betiltanak minden EU-ba irányuló, nem létfontosságú utazást. Ezzel véget ért az emberek szabadutazása. az EU-n belül, akik nem az adott állam állampolgárai vagy a nem rendelkeztek állandó lakóhellyel. Természetesen kivétel voltak ez alól azok, akik nélkülözhetetlen munkavállalók (kórházi dolgozok, orvosok stb).

Ekkor vált nyilvánvalóvá Írország egyedülálló helyzete. Írország volt az egyetlen EU-tagállam, amely nem hajtotta végre ezt a döntést. Írország és az Egyesült Királyság egyaránt saját útját választotta, nyitva álltak a nemzetközi utazásokra, miközben az érkezőknek két hétig kellett karanténba vonulniuk.

A múlt héten az  EU határrendészete megállapodott azon államok listájáról, amelyek mentesülnek az utazási tilalom alól. Ez a megállapodás 15 állam megegyezését rögzítette, köztük Ausztrália, Kanada és Japán esetében is korlátozások nélküli, kétirányú utazást tett lehetővé az EU tagállamaiba. Írország ismét nem volt része a megállapodásnak, mi több, a németek és a franciák nem is ajánlották a beutazást a szigetországba.

Ennek részben az az oka, hogy Írország nem tartozik a schengeni térséghez, azon 26 ország zónájához, amelyek megszüntették az útlevél-ellenőrzést a közös határaikon és közös vízumpolitikát működtetnek.

De ez csak része az okoknak, mivel négy, a schengeni országokon kívüli ország – Bulgária, Horvátország, Ciprus és Románia is  ezt a megoldást választotta, és másik négy, az EU-n kívüli ország is ebben vesz részt (Izland, Liechtenstein, Norvégia és Svájc).

Írországot egyedivé teszi az Egyesült Királysággal kötött, egymás országai közötti utazásokra kiterjedő szerződés, a “Common Travel Area”. Ebben rögzítették, hogy Írországnak és az Egyesült Királyságnak lehetősége van arra is, hogy csatlakozzon az EU  határ megállapodásokhoz, ha akarják, de ők úgy döntöttek, hogy nem teszik meg.

Dublini repülőtér: A Nagy-Britannia és Írország közötti nyitott utazási terület azt jelenti, hogy a kormány csak akkor csatlakozhat az EU határigazgatási megállapodásainak, ha a brit kormány ezt megteszi. Fénykép: Dara Mac Donaill
Dublini repülőtér: A Nagy-Britannia és Írország közötti Common Travel Area azt jelenti, hogy a kormány csak akkor csatlakozhat az EU határigazgatási megállapodásaihoz, ha a brit kormány is ezt teszi. Fénykép: Dara Mac Donaill

A valóság ezzel szemben az, hogy a brit szigetek és Írország közötti szerződés az utazásra azt jelenti, hogy az ír kormány csak akkor csatlakozhat az ilyen határokon belüli EU-megállapodásokhoz, ha a brit kormány úgy dönt, hogy ezt ők is megteszik. Egyik kormány sem dönthet önmagában, mert zavart hozna létre az EU államok közötti választóvonal felett. A Brexit nyomán a brit kormány ideológiai szempontból elkötelezett amellett, hogy elutasítsa az EU kezdeményezéseihez való csatlakozást. Erre mondják, hogy ez a 22-es csapdája Írország számára. Ennek következménye az, hogy a Covid-19 idején az Írország és az Egyesült Királyság közötti “mini” utazási térség nagyobb jelentőségűvé vált, és a kormány döntései a határlezárások  és utazások terén a világjárvány idején a brit politikához kapcsolta.

Péntektől kezdve Anglia megszünteti, hogy a több mint 50 országból érkező utazók két hétig karanténba vonuljanak . Észak-Írországnak , Skóciának és Wales-nek saját jogkörében áll meghatározni saját szabályaikat ezen a téren. Miután a külföldről érkezők már megérkeztek, nincs belső korlátozás az utazásokra – akkor sem, ha Észak-Írországba érkeznek, és tovább utaznak Írországba.

Írországnak az EU többi részétől való eltérő politikájának egyik következménye az, hogy míg a legtöbb tagállam megnyitotta a határait egymás felé, addig több tagállamban nem javasolják az Írországba történő utazásokat, hivatkozva a jelenleg fennálló karantén követelményekre minden érkező utas számára.

A világjárvány rámutatott Írország kínos helyzetének valóságára, amelyben Nagy-Britannia és az EU között őrlődik. Vannak már aggodalmak azért is, hogy Nagy-Britannia és az EU más irányokba indult el, és Írország – egyedi politikai és földrajzi helyzetéből adódóan – nem teljesen szabadon választhatja meg saját döntéseit. Az ír kormánynak tisztáznia kell  hogy melyik utat választja.

Láthatjuk, bár független állam Írország, a múltja kísérti, és mindig valahogyan a brit szigetekhez lesz béklyózva, ha nem tud dönteni hova is tartozik.

Norbi

Alapító és tulajdonos a (H)írmorzsák hír-blog oldalnak, 2016 óta. Szegeden született 1974-ben, nős két gyermek büszke apja. Érdeklődési területe a történelem, politika, és a gitáRock! 2008-óta él Írországban.

One thought on “Hogyan lékelte meg Írország utazási terveit Nagy-Britannia ?

Vélemény, hozzászólás?