Magyar kutató a koronavírus vakcina kidolgozója

Karikó Katalin biokémikus a Drew Weismann-nal közös szabadalmát felhasználva dolgozta ki koronavírus-vakcináját a Pfizer/BioNTech és a Moderna, ennek köszönhetően pedig már a Nobel-díj esélyesei között emlegetik.

Családjával 1985-ben költöztek ki az Egyesült Államokba, és hogy legyen miből élniük az első hetekben, egy játékmackóba varrva vitték ki a pénzt Magyarországról, amit egy Lada eladásából kaptak.


„Kiváltottuk az akkor kiváltható 100 dollárt, 50-et a lányomnak, Zsuzsikának, 50-et a férjemnek, Bélának. Nekem nem járt, mert volt kint munkaszerződésem. De nem akartunk pusztán 100 dollárral nekiindulni a világnak, ezért eladtuk a Ladánkat, a pénzt feketén átváltottuk, és belevarrtuk Zsuzsika játék macijába, úgy vittük magunkkal. Mindent feladtunk, amink csak volt, a jegyünk is csak egy irányba szólt.”

A kisújszállási Móricz Zsigmond Református Kollégium és Gimnázium egykori tanulója a Szegedi Tudományegyetem biológus szakán diplomázott és már fiatal kutatóként akadémiai ösztöndíjat kapott. A Szegedi Biológiai Kutatóközpontban az első feladata egy antivirális molekula szintézise lett. 1985 elején létszámcsökkentés volt a munkahelyén és emiatt elküldték, éppen a 30. születésnapján. Karikó Katalin Amerikába ment dolgozni, a philadelphiai Temple Egyetemen kapott állást, majd három év után Washingtonba került, ahonnan 1989-ben tért vissza Philadelphiába, de ezúttal már a Pennsylvaniai Egyetemre.

A kutató munkájáról így nyilatkozott:

“Az mRNS-gyógyszereknek még ki kell állniuk a klinikai próbákat, de már ez a folyamat is elindult. Az mRNS nagyon sok betegen segíthet. Ha az állatok tumorjába juttatunk mRNS-t, a frissen kódolt fehérjék odahívják az immunsejteket. Már arra is van példánk, hogy ilyenkor nemcsak az a tumor sorvad el, amelyikbe az mRNS-t injektáltuk, hanem az áttét is. A fertőzések elleni védőoltások kidolgozására szintén folynak kísérletek. Ha influenzajárvány tör ki, az mRNS-vakcina sokkal gyorsabban elkészülhet, mint a hagyományos, tojásban tenyésztett változat.
Talán a húszas évek közepén már a polcon lesznek az elsők [mRNS alapú gyógyszerek]. Egyelőre felszálló szakaszban van a kutatás, és a nagy gyógyszergyárak sokat költenek az mRNS-terápiára, mert lehetőséget látnak benne. Nincs idejük az mRNS-szintézis kidolgozására, inkább szövetségre lépnek a három vezető, mRNS-kutatást folytató cég valamelyikével, a Bostonban működő és 10 milliárd dollárra értékelt Moderna Therapeuticsszel; a 2001-ben elsőként alapított mRNS céggel, a tübingeni székhelyű CureVackel; vagy éppen velünk, a 900 főt foglalkoztató BioNTechkel, amely Európa legnagyobb magántulajdonban levő biotechnológiai vállalata. A többi folyamatot, a klinikai kipróbálást már olajozottan működtetik a nagy gyógyszergyártók. Nekem nagyon fontos, hogy olcsó legyen a termék, hogy mindenki hozzájuthasson, akinek szüksége van rá.
Számomra az a fontos hogy minél hamarabb minél több ember megkapja a vakcinát, és megvédje őket a vírusfertőzéstől.

A koronavírus-világjárvány kapcsán éppen a fenti három cég neve került elő. Az amerikai Moderna az első a világon, amelyik már el tudta kezdeni a tesztelését egy koronavírus-vakcinának, a német CureVac megoldása állítólag olcsóbb, a harmadik potenciális gyors vakcinafejlesztő pedig a mainzi BioNTech.

Ez pedig egyértelműen az alkalmazott technológia, az mRNS-re épülő megoldásoknak köszönhető. A CureVac volt egyébként az a társaság, amelyről a német sajtó azt írta, hogy Donald Trump elnök egymilliárd dollárt ajánlott fel neki, ha a technológiát kizárólag az Egyesült Államok ellátására használják fel. A cég tagadja, hogy mindez komolyan szóba került volna, mindenesetre pár nap múlva már nemhogy Németország, de Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke vette a CureVac-et a szárnyai alá, és biztosított számára egy 80 millió eurós kutatási hitelkeretet.

Ha az mRNS technológia beválik, aligha lehet kérdéses, hogy a Karikó-Weismann páros neve felkerül a Nobel-díjra jelöltek listájára is.

Vélemény, hozzászólás?