Otthonteremtés: mit várhatunk az elkövetkezendő hónapokban?

A kormány lakhatásért felelős miniszterének a célja, hogy az évtized végére 300 000 új lakást építsenek, és ennek több mint a fele a magánszférából származna. A „Housing For All” terv, amely felvázolja az új kínálat célkitűzéseit, évi 4 milliárd eurós beruházást különít el a lakhatásba.

A cél, hogy 2030 végéig 300 ezer lakás épüljön fel aminek több mint fele – 156 ezer – a magán cégek részvételével épülne fel. A tervek szerint, nagyjából 90 000 szociális lakás, 36 000 megfizethető árú lakás és 18 000 bérlakás épülne.

Ezeknek a lakásoknak egy része az állami földterületnek a Földfejlesztési Ügynökséghez való átruházásával jön létre, különösen 15 000 lakás esetében, amelyek célja a „városközpontok újjáélesztése”.

A terv ugyan meghatározza a kormány célkitűzéseit a következő 10 évre, milyen változások várhatók a következő 18 hónapban – és hány új otthon épül ez idő alatt?

A tervek szerint 2030-ig évente összesen 40 500 új lakás épül Írországban, szociális, bérlakások, megfizethető árú ( RIHL), valamint magántulajdonban lévő és magánbérbe adott lakásokból. Az év elején Darragh O’Brien lakásügyi miniszter azt mondta, hogy évente 33 ezer új lakást kellene szállítani az ellátási problémák megoldása érdekében, az új tervek alapján ez kivitelezhető lesz.

A jövő évet tekintve azonban a számok ennél lényegesen alacsonyabbak lesznek – összesen 24 600 új lakás gondolnak kivitelezhetőnek. Ezek 9000 szociális lakást, 4100 költséghatékony és megfizethető lakást, valamint 11500 magántulajdonban lévő lakásokból állnának.

Az ESRI szerint júniusban a kormány segíthet a lakásválság megoldásában, ha évente további 4–7 milliárd euró hitelt vesz fel. A „Lakás mindenkinek” elnevezésű program keretében a kormány elkötelezte magát, hogy 2030 -ig évente 4 milliárd eurót költ a szükséges lakások számának biztosítására.

A Covid-19 okozta kudarcok ellenére a házépítési tevékenység azonban erősen felépült a járvány hatása után, miután az építkezéseket májusban újra megnyitották-írja az Ír Banki és Fizetési Szövetség (BPFI).

A banki lobbicsoport legutóbbi Lakáspiaci Monitorja rávilágított a Dublinon kívüli területek építési tevékenységének a fővároshoz képest növekvő szintjére is. A lakóingatlanok ára országosan 6,4% -kal nőtt a 2021 júniusáig tartó évben. A BPFI jelentése szerint 2021 második negyedévében 5021 lakás készült el, ami jelentős javulás a tavalyihoz képest. Ez azt jelenti, hogy az év első felében 8 955 ház készült el, ami 10% -os növekedés az előző év azonos időszakához képest, és mindössze 1% -kal kevesebb, mint a világjárvány előtti 2019 azonos időszakában. A június végéig tartó három hónapban összesen 12.700 lakóépületen kezdődtek meg a munkálatok, ami 2007 óta a legtöbb.

A Sinn Féin Lakhatásért felelős szóvivője, Eoin O’Broin „rettentően alacsonynak” minősítette a tervben meghatározott szociális lakások számát.

Elmondta, hogy „közel sem közelít ahhoz a 20 000 állami otthonhoz, amelyre évente szükség van ahhoz, hogy komoly csapást gyakoroljon a szociális és megfizethető lakás hiányok okozta válságra.

„Ugyanez a helyzet a 2023 -as, 2024 -es és 2025 -ös célokkal is” – mondta.

A kormány részről erre azt mondták, hogy számos szabályozás bevezetésével kívánja bővíteni a kínálatot. Rövid távon azt tervezi, hogy az év végéig kiterjeszti a helyi hatóságok lakáshitel-konstrukcióját, hogy azok az egyedülálló emberek, akiknek bruttó jövedelme eléri a 65 000 eurót Nagy-Dublin térségében, Corkban és Galwayben, jogosultak legyenek a hitel, kedvezményes kamat mellett.

Jelenleg a maximális összeg, amelyet egyetlen személy kereshet, hogy jogosult legyen a rendszerre, 50 000 euró. Az első vásárlók számára az új megfizethető vásárlási program keretében a helyi önkormányzatok 250 ezer euró körüli átlagos vételár mellett bocsátanának rendelkezésre lakásokat.

Ezenkívül az állam és a részt vevő bankok között létrejött új First Home részvénytőke-rendszer célja, hogy kiegyenlítse a lakás költsége és a bank által elérhető maximális jelzálogkölcsön közötti különbséget.

A First Home rendszer országosan lesz elérhető, szemben a megfizethető vásárlási rendszerrel, amely helyi alapon működik.

A lakhatási kínálat növelése érdekében a tervezési engedélyezési folyamatok módosítását is megfogalmazták.

Országszerte 70 000–80 000 nem aktivált tervezési engedély van, köztük 40 000 a dublini területen, amelyek egy része olyan problémák miatt van elnapolva, hogy a költségek miatt „gazdaságtalan” az építés. Ennek kezelésére Croí Cónaithe (Városok) Alap jön létre, hogy „ösztönözze a meglévő engedélyek nagyobb aktiválását”.

Az alapnak hozzá kell járulnia ahhoz, hogy ösztönözze a meglévő tervezési engedélyek aktiválását a négy vagy több emeletes, bizonyos sűrűségi küszöbértéket meghaladó lakásfejlesztések esetében.

A 2000. évi tervezési és fejlesztési törvény értelmében a fejlesztőknek jelenleg a zónás lakóterületek 10% -át kell használniuk szociális és megfizethető lakásokra. Ez a követelmény 10% -ról 20% -ra nő, és mostantól a megfizethető és költséghatékony bérlakásokra vonatkozó rendelkezéseket is magába foglalja.

 

 

Norbi

Alapító és tulajdonos a (H)írmorzsák hír-blog oldalnak, 2016 óta. Szegeden született 1974-ben, nős két gyermek büszke apja. Érdeklődési területe a történelem, politika, és a gitáRock! 2008-óta él Írországban.

Vélemény, hozzászólás?