Történelmi EU-csúcs- Tízéves szociális programot fogadtak el a tagországok képviselői

Az Európai Unió portói csúcstalálkozóján tízéves szociális programot fogadtak el, ez történelmi csúcs. A dokumentum, amely a „portói szociális kötelezettségvállalás” címet viseli, három fő célkitűzést fogalmaz meg:

  • a felnőttek legalább 78 százalékát foglalkoztatni kell
  • a felnőttek legalább 60 százalékának minden évben részt kell vennie valamilyen továbbképzésen
  • legalább 15 millióval (köztük ötmillió gyermekkel) csökkenteni kell azok számát, akik a szegénység vagy a társadalmi kirekesztés kockázatának vannak kitéve

Ezeket a kitűzéseket terveik szerint, 2030-ra fogják megvalósítani. ezzel az EU és partnerei a portói szociális nyilatkozat aláírásával elkötelezték magukat a szociális jogok európai pillére céljainak 2030-ra kitűzött megvalósítása mellett. A 2030-ra megvalósítani tervezett kötelezettségvállalás kiemelt célokat javasol a foglalkoztatás, az oktatás és a társadalmi befogadás tekintetében. Segíteni fogja Európát abban, hogy megtalálja a helyes utat az új társadalmi, technológiai és gazdasági fejlemények, valamint a koronavírus okozta világjárvány társadalmi és gazdasági következményei által előidézett átalakulás során. Egy szociális Európa, illetve a zöld és digitális átállítás csak akkor lehet sikeres, ha a törekvéseket méltányos, emberközpontú szakpolitikák kialakítása kíséri.

Természetesen a magyar vonatkozása a híreknek sem maradhat ki: Magyarország, Lengyelországgal karöltve azért próbálta ezt megakasztani, mégpedig a Gender szócska miatt, amely 3 helyen is szerepel az okiratban. Ahogy azt Orbán Viktor miniszterelnök kommentálta is, tisztázatlan és ideológiailag motivált a szó jelentése. Ez nem sikerült nekik ezúttal, mivel Brüsszel nem, engedett. Nem ez az első amit a magyar kormány vétózni akart eddig, itt egy lista amelyekből jól láthatjuk, mi az aminek eddig keresztbe tettek:

  • 2016-ban kezdődött a vétózás játék, amikor az EU Kínát támadta volna. A tagállamok többsége ugyanis kifogásolta, hogy Peking mesterséges szigeteken katonai objektumokat telepít a Dél-kínai-tengerre.
  • 2018-ban nagy vihart kavart, mikor Magyarország az Európa–Afrika-megállapodást fúrta meg. ( ennek acélja a migráció csökkentése lett volna, a dokumentumban azonban a magyar fél több kifogást is talált: szerinte nem szerepelt elég hangsúlyosan a migráció elítélése, illetve a szöveg nem tett elég éles különbséget a menekültpolitika és a bevándorlás politika között.
  • V4–Japán-csúcstalálkozón is blokkolt a kormány, akkor szintén egy Kínát kritizáló tétel miatt nem fogadtak el közös nyilatkozatot, igaz ezt később cáfolták.
  • Magyarország megvétózta azt az uniós javaslatot, amelynek alapján 2050-re klímasemlegessé tették volna Európát
  • Az EU amikor a palesztin lakosság kárára létrehozott telepekkel szemben lépett  fel, a nyilatkozat az ENSZ Biztonsági Tanácsának ülésére készült, ekkor Magyarország Izraelt védte be.
  • Alekszej Navalnij orosz politikus mellett tüntetők bebörtönzése miatt kezdeményezett, Moszkvát elítélő állásfoglaláshoz sem csatlakoztak.
  • Mint ahogyan egy Moszkvát elítélő, V4-es dokumentumot sem írtak alá.
  • A lengyel kormánypárttal közösen lépett fel Magyarország a hétéves uniós költségvetés ellen, mivel az uniós pénzek elköltését esetenként jogállamisági feltételekhez kötötte volna a közösség.

A brüsszeli Politico hírportál hasábjain Daniel Kelemen jogtudós blöffnek nevezte a magyar–lengyel vétót s örömmel fogadta azt, hogy Brüsszel ezúttal átnyúlt rajtuk.

Norbi

Alapító és tulajdonos a (H)írmorzsák hír-blog oldalnak, 2016 óta. Szegeden született 1974-ben, nős két gyermek büszke apja. Érdeklődési területe a történelem, politika, és a gitáRock! 2008-óta él Írországban.

Vélemény, hozzászólás?